2008. május 16., péntek

Különdíjas koncepció

Május 15-én csapatunk különdíjat nyert a L'Oréal Brandstorm nemzetközi marketing versenyen. Ezúton is szeretném megköszönni csapattársaimnak, Ferinek és Bencének, hogy részese lehettem ennek a sikeres projektnek!



Íme a versenyre készített board-ok:








2008. május 7., szerda

"Ez vagyok én, a Féreg!"

A címben szereplő idézet Dennis Rodman, amerikai kosárlabdázótól származik! Egy embertől, akit mindenki gyűlölt, mert vállalta azt, amilyen igazán!

"Igazából csak akkor van rossz sajtód, mikor a nekrológodat közlik az újságok. Ez tetszik nekem. Engem nem zavar, ha mások rossz véleménnyel vannak rólam. Nem azzal töltöm az időmet, hogy a következő lépésemen spekulálok, vagy azon, hogyan lehetne megdöbbenteni a közvéleményt, vagy felkerülni a lapok címoldalára. De hát milyen unalmasnak is hangzik ez, nem? A helyzet az, hogy engem túlságosan is elfoglal az élet. Csak lehunyom a szememet, lassan hagyom, hogy a bensőmben lüktető zene megmondja, mit tegyek..."

Íme az ars poeticám, ajánlom ezt a néhány sort mindenkinek, aki gyűlölettel gondol rám...

Ezúton kérek elnézést minden kedves gépésztől, akit a "Padlás" című bejegyzésemmel megbántottam!

2008. május 4., vasárnap

A Mester legnagyobb műve

http://mek.oszk.hu/00700/00706/


(...)


milyen szép erekcióm volt akkor, mikor a fiuknak mutattam

milyen nagy, milyen kemény, milyen erős

mikor elsült a konyhában, megvizsgáltam az ondót: ugy véltem, fölfedeztem benne a gyereket, az „embriót”

briós

Briand

a vicc szerint a francia nők köpködnek, ugy vetélnek el

mért nem költött föl a mama -- siránkoztam bizony

mért nem keltett föl a homoszexualitásból

amilyenből „lett a gyerek” olyan került az anyámba is, olyanból lettem nem szarból

de én ezzel is úgy bántam mint a szarral -- nem tudtam visszatartani magam az onániától borzasztó idegen, kenetteljes hangon irom mindezt

nagyon hazug ember vagyok

talán még jobban gyülölöm mint amennyire szeretem magamat

a nők szépek meztelenül -- ezzel azt akarta mondani a Jolán, hogy viszont a férfiak nem szépek

a Jolán nemi beteg lett a férjétöl -- Elemér bácsi -- ezt eltitkolták előttem

az Eszti nemi beteg lett -- bár inkább gyereke lett volna mondták előttem -- nem nekem --

a konyhában fölcsinálni

lecsinálni

becsinálni

Becsuána néger

a néger nők lueszesek

(...)

mért féltékeny az ember?

azért mert ugy érzi, a nő bármikor kaphat férfit, de a férfi nem kaphat bármikor nőt

a férfinak nő kell, teljes egészében, a nőnek pedig csak fasz kell

meg pénz és geci

az utóbbi nem illik ide

a koitusz homoszexuális aktus is
ha a nőt az ember fizikai erővel nem kényszeritheti megadásra, akkor -- kiterjesztve ezt az egész női nemre -- megadásra kényszerítheti azzal, hogy szarik rá, azaz homoszexuálizmussal

rém buta voltam, hogy adtam anyámra, hogy bedőltem egész perverz lelkiségének és nem követtem a fiukat

igaz viszont, hogy akkor kiközösitettek volna a fiuk, hiszen az a buta Jobbágy Gábor oly kárörvendő volt a Sztruhalával való viszonyom miatt hiszen ha mindezt odaadnám egy hozzám hasonló koru fiatalembernek, nemhogy barátra tennék szert, hanem inkább abban lelné az az örömét, hogy köznevetség tárgyává tenne

meg kell tanulni (tagadni: akartam írni) hazudni és titkolódzni, amikor alulkerülök és őszintének lenni, amikor én vagyok felül

fel-ül

fel-áll

fel-ál

felsál

fals, ál

fasz áll

fasz-ál

faszol

kifaszol

kifaszolsz

kifaszoltok

pina, picsa, fasz, segg, baszni, gecizni, kiverni -- mindezt -- nyalni -- a lehető legtermészetesebb képpel el lehet mondani olyanok társaságában, akik nem tehetnek ellene semmit érdekes, én a cselekvésbeli motorikus levezetést tudtam belé e szavakba s azért nem használtam őket, mert szavakkal nem elégülhet ki az ember s azért nem elégitettek ki a cselekvések, mert szavak nélkül sem eléglhet ki az ember

ennek csak az lehet az eredete, hogy e szavak miatt megvertek -- ez tehát a verő számára motorikus kielégülés volt

valaki egyszer csupa ilyen szavakat irt össze egy papirra és azt nagyon megverték

nem a Gyömrőinek gyógyulok meg, hanem magamnak

egyszer én magam is ráfirkáltam egy hirdető oszlopra, hogy pina fasz, együtt basz akkor nagyon féltem, a klozetokban dühös voltam, hogy ilyesmit firkálnak oda felnőttek is

most majd kipótolom a gyerekkort s igy elmondhatom: én ezt és ezt csináltam, senki sem kérdezheti, hogy mikor

én hülye állat, hogy akartam segiteni a Gyömrőinek meg a mamának

a mama a gyermek számára nem anya, hanem maga a nő

seggbe fogom baszni a Juditot itt fekszik az ágyon, a háta meztelen

(...)

a kulturában minden nő kurva, mennél öntudatosabb, annál inkább

2008. április 26., szombat

Padlás

"A Varázskönyvben egy tiszta új lapon, a 703. színes oldalon, egy közönséges padlás látható, mely varázslatra jól használható." - szól a Padlás című musical fináléjának első sora...
A mi kis városunkban is található egy Padlás, egy szórakozó hely, melyet csütörtökönként egyetemista fiatalok szállnak meg. Nincs is jobb alkalom két jóképű, szingli pasinak az ismerkedésre, mint egy ilyen buli, gondoltuk Ádám barátommal... Hibásan!

Ugyanis hamar kiderült, hogy ennek a padlásnak nem mi vagyunk a Rádiósai, de mégcsak a Hercegei sem... Belecsöppentünk egy olyan világba, ahol nem voltunk többé helyesek, aranyosak, de még csak cukik sem! A csajok ránk sem hederintettek, egy pillantást sem vettetek ránk, amihez, őszintén szólva, nem igazán vagyunk hozzászokva. Azoknak a hölgy olvasóknak, akik ismernek minket, ezeket a sorokat olvasva valószínüleg lassan megérik egy bugyi csere, hiszen joggal ábrándoznak most arról a rengeteg adoniszról, akik mellett mi szégyenben maradtunk... Hát nem adoniszok voltak... Gépészek...

Kedves olvasók, kérlek benneteket, hogy most idézzetek fel egy átlagos gépész arcot! Ha megtörtént, akkor ennek szellemében olvassátok el újra az első bekezdésben szereplő idézetet!
Mese, mi!? ;)

Robinsonnak, sok szeretettel!

2008. április 22., kedd

A lomok lovagjai

A lomizás nagy üzlet, főleg a fővárosban. Nincs ez másképp tehát az én kis vidékies XVI. kerületemben sem. A hétvégi lomtalanítás eredményei, méretes kacat-és szeméthegyek fogadtak hétfőn délelőtt, mikor a 45-ös busz bekanyarodott az én szeretett Újszász utcámba...
Órára rohantam, ezért nem is különösebben foglalkoztam a jelenséggel, illetve a vele járó "aktivitással". Meg persze egy busz ablakán keresztül mégiscsak kevesebb impulzus éri az embert, mint "á la nature".
Mivel a fősulira általában gyalogosan járok, ezért a hazafelé tartó úton volt alkalmam (szándékosan nem a szerencse szót használom) jobban szemügyre venni a jelenséget.
A szemét halmazok mellett random színű, Lada típusú autók várakoztak és a szóban forgó gépjármű által odaszállított 7-8 emberből álló generáció végezte éppen szakszerű ki-bepakolási műveletét. Amelyik kupacnál éppen nem a fent említett metódus zajlott, annak tetején kettő, nagyobb kupac esetén három fős őrző-védő egység ücsörgött, mély szakmai diszkurzust folytatva:


-Anyám má' a nyócadik gyerekit várgya! Tényle' Te hó' születté'?
-Há' kórházban, hó születtem vóna!
-Akkó beteg vótá vagy mi bajod vót?
-Mé?

vagy éppen egy régi vekkerrel játszadozva:


-Há csörög e!
-Jóvan!
-Hánykó csöröggyün?
-6-kor
-Az melyik is?

Így zajlik tehát egy szakszerű lomtalanítási művelet... Q.E.D.