"Tavaszi szél vizet árszt virágom, virágom..." - szól a közismert népdal, ha jól emlékszem. De milyen tavasz, meg milyen vizet? A következő néhány sorban ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Tavasz: "A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők.
A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a Föld déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai. A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén március 21. – június 21., a déli féltekén pedig szeptember 23. – december 21. közé esik.
Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek." - írja a wikipédia internetes lexikon.
De tényleg erre a tavaszi szélre gondol a népdal szerzője? Hát nem! Hanem arra a megmagyarázhatatlan őrületre, ami ebben az időszakban úrrá lesz az embereken. Mindenki társat keres, mintha muszáj lenne. És úgy látszik muszáj is, mert bennem is egyre inkább munkálkodik az a szelecske, ami meghozza a biológiai tavaszt. És hogy ez milyen vizet áraszt? Szerintem mindenki járt biosz órára...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Hát ez kész... :D
Nem mondod komolyan, hogy a tegnap este, a várban folytatott beszélgetésünkből ez lett, mikor is arról panaszkodtunk, hogy no more tavasz meg ősz? :D
De, ez! :D
tedd ki a 18-as karikát :)
és akkor innentől aki szeretne csatlakozni ahhoz a csoportosuláshoz ami azt akarja elérni hogy az oviban ezt ne lehessen énekelni az szóljon , nálam a papír amit alá kell írni a népszavazáshoz...
/amúgy nem lehet véletlen hogy esőt? :D
Megjegyzés küldése