"Hazudok, tehát vagyok!" - forgathatjuk ki szellemesen Descartes híres mondását, de igazság tartalmán még így sem esik csorba, sőt! Egy átlagos ember napi 150-200 alkalommal hazudik, bár ezek nagyrésze a füllentés, azaz a valóságtól való kisebb eltávolodás kategóriájába sorolható. Aki nem hazudik, az tehát nem is él. A lényeg a morális határ megtartása. De hol is ez a morális határ?
Talán társadalmi jelenségként is definálhatom a mindennapos képmutatást, köpönyegforgatást... Ezek a hazugságok talán legaljasabb megnyilvánulásai. Lassan nyugodt szívvel kirakhatnánk a táblát az országhatárra: Köszöntjük Magyarországon, ahol senki sem az, akinek tűnik!
Egy olyan kisvárosban, mint ahol én élek, ezekre a visszásságokra előbb vagy utóbb fényderül... Számomra lassan a megvilágosodás ünnepévé lép elő a minden évben megrendezésre kerülő Utcazene Fesztivál, ahol a város színe-java képviselteti magát egy helyen, egy időben! Tehát, ha az embernek kellő "szerencséje" van, akkor akár az egyik árusnál elfogyasztott hotdog íze a másikhoz érve teljesen megváltozik. Könnyen kiderül, hogy amikor az ismerős hotdogos baráti mosollyal a kedves egészségének ajánlotta portékáját, magában azt kívánhatta, hogy akadna a torkán! Hát ezúton is üzenem, hogy nem akadt és nem is fog... Abba a kis hányingerbe, ami támadt, pedig még nem halt bele senki!
A magyar ember rosszindulata határtalan... Valótlant állítani valakiről csak azért, mert nem egyezik a karakterük, világnézetük, ne adj Isten a véleményük... nem probléma! Ismeretlenül véleményt formálni és mondani valakiről... nem gond! Visszaélni más személyes adataival, fényképével, hogy rossz színben tűntessük fel... nem probléma!
De azt mondani, hogy "gyere adok tíz percet, beszélgessünk, hátha nem igaz, amit Rólad mondanak!"... na ez már nem megy! Azt mondani, hogy "szép volt, elismerésem"... na ez se megy! Arról nem is beszélve, hogy ha már valamit gondolunk azt kimutassuk vagy szemtől szemben felvállaljuk!
Így élünk mi 2008. július 18-án Európa szemétdombján!
2 megjegyzés:
Végre egy értelmes és megalkuvásmentes társadalomkritika, amit még szívesen és bólogatva olvasok el.
Amúgy hazudni kell, mert:
-csak így tudsz eladni dolgokat és magadat
-színt visz az életedbe vagy máséba(pl.:párkapcsolat)
-néha az a legjobb vígasztalás
-néha csak ezáltal élhetsz túl dolgokat
ui.: Nagyon beb@sztam tegnap és nemrég keltem fel. Soha többé mézes meggy pálesz...vagy mégis? :D
na most Zé nem értek egyet.
Hazugsággal adjam el magam???
Inkább köszi de ne vegyen meg senki...
Apró eltávolodás a valóságtól persze mert szar az ember memóriája , de azért nemondjuk hogy hazudni kell!
Örültem hogy végre sikerült leitassalak , lesz még meccs!
HAJRÁ U19!
Megjegyzés küldése